Ma levágtam egy bakkecskét. Magáról a vágásról már írtam régebben itt a blogon.
Most pár gondolatot az eszközről, vagyis a késről osztanék meg.
Ahogy a képen is látszik egy MORAKNIV Companion Stainless Steel kést használtam a vágáshoz. Ez a kés ár/érték arányban azt hiszem jelenleg verhetetlen a piacon. Nagyjából 12€ ért már megvásárolható.
Prepper, bushcrafter, vadonjáró körökben gyakori téma, ki milyen kést használ, melyik a legjobb? Ki erre, ki arra esküszik. Vannak akik akár 100-200€ - t is adnak egy késért. Minden bizonnyal a méregdrága késeknek is meg van az előnyük, és nem véletlenül kéri el a gyártó azt az összeget.
Én úgy gondolom az az igazi túlélőkés, amelyik ép nálad van, és amelyiket szinte ösztönszerűen tudsz használni.
A tanyán nem lépek ki úgy az ajtón, hogy ne lenne nálam kés. Ha egy drága késsel szaladgálnék, akkor arra túlontúl figyelnék, elvonná a figyelmemet az elvégzendő feladatról. Félteném, hogy elvesztem, vagy valamilyen baja esik.
A morát szinte gombokért adják, így ez van velem a legtöbbet, ennek a használata szinte beleéget a zsigereimbe.
Nézzük a kést. Az éltartóságáról annyit, hogy a teljes kecskevágást fenés nélkül végig csináltam vele.
Tehát onnét, hogy elvágtam a torkát, a nyúzás, a zsigerelés, és a teljes szétszedés ezzel a késsel ment.
Nem ma vágtam az elsőt, van némi tapasztalatom és anatómiai tudásom is.
Akkor is figyelemre méltónak tartom, hogy a csontok, a forgók kibontása, a csigolyák szétszedése után sem igényelte az újrafenést.
Nagyon, nagyon elégedett vagyok vele! Ritka az a helyzet amelyikben egy másik késre vágynék. Ehhez lehet, hogy az is hozzájárult, hogy lassan 10 éve használom nap mint nap ezt a típust.
A túlélés mindig a fejben dől el! Nagyon fontos, hogy az ember letudjon mondani bizonyos dolgokról, és sokkal egyszerűbb elengedni egy olcsóbb dolgot. A drágább, értékesebbnek hit dolgaink pont azért okozhatják a vesztünket egy vészhelyzetben, mert túlzottan ragaszkodunk hozzájuk.
Prepper, bushcrafter, vadonjáró körökben gyakori téma, ki milyen kést használ, melyik a legjobb? Ki erre, ki arra esküszik. Vannak akik akár 100-200€ - t is adnak egy késért. Minden bizonnyal a méregdrága késeknek is meg van az előnyük, és nem véletlenül kéri el a gyártó azt az összeget.
Én úgy gondolom az az igazi túlélőkés, amelyik ép nálad van, és amelyiket szinte ösztönszerűen tudsz használni.
A tanyán nem lépek ki úgy az ajtón, hogy ne lenne nálam kés. Ha egy drága késsel szaladgálnék, akkor arra túlontúl figyelnék, elvonná a figyelmemet az elvégzendő feladatról. Félteném, hogy elvesztem, vagy valamilyen baja esik.
A morát szinte gombokért adják, így ez van velem a legtöbbet, ennek a használata szinte beleéget a zsigereimbe.
Nézzük a kést. Az éltartóságáról annyit, hogy a teljes kecskevágást fenés nélkül végig csináltam vele.
Tehát onnét, hogy elvágtam a torkát, a nyúzás, a zsigerelés, és a teljes szétszedés ezzel a késsel ment.
Nem ma vágtam az elsőt, van némi tapasztalatom és anatómiai tudásom is.
Akkor is figyelemre méltónak tartom, hogy a csontok, a forgók kibontása, a csigolyák szétszedése után sem igényelte az újrafenést.
Nagyon, nagyon elégedett vagyok vele! Ritka az a helyzet amelyikben egy másik késre vágynék. Ehhez lehet, hogy az is hozzájárult, hogy lassan 10 éve használom nap mint nap ezt a típust.
A túlélés mindig a fejben dől el! Nagyon fontos, hogy az ember letudjon mondani bizonyos dolgokról, és sokkal egyszerűbb elengedni egy olcsóbb dolgot. A drágább, értékesebbnek hit dolgaink pont azért okozhatják a vesztünket egy vészhelyzetben, mert túlzottan ragaszkodunk hozzájuk.
A prepper szemlélet másik fontos aspektusa, hogy nem pazarlunk. Mindenben képesek vagyunk meglátni a használhatóságot is.
Ezért a vágásnál sincs semmi, ami ne kerülne hasznosításra. Legrosszabb esetben kutyakaja lesz ;-) .
Elég faggyús volt a kecske. Ezt a fagyút is sokféle módon hasznosíthatjuk, pl. gyógyírekhez, gyertyának, impregnálószernek, stb.
Most egy nem túl ismert felhasználását mutatnám be.
Ezért a vágásnál sincs semmi, ami ne kerülne hasznosításra. Legrosszabb esetben kutyakaja lesz ;-) .
Elég faggyús volt a kecske. Ezt a fagyút is sokféle módon hasznosíthatjuk, pl. gyógyírekhez, gyertyának, impregnálószernek, stb.
Most egy nem túl ismert felhasználását mutatnám be.
Sajnos amíg behordtam a húst, a fagyút otthagytam az asztalon. A kutyám úgy gondolta, hogy az már az övé. Így a kinyert faggyúnak csak az egyharmada maradt meg, de a bemutatóhoz ez is elég.
A fagyút kisütöttem a tűzhelyen. Ez pár perc alatt megvan. Viszont arra kell számítani, hogy elég kellemetlen szaga van.
Ez a faggyú kiválóan, szép lánggal ég. Akár mécses is készíthető belőle.
Most viszont a hölgyek által használt sminklemosó korongra lesz szükségünk.
Ez a faggyú kiválóan, szép lánggal ég. Akár mécses is készíthető belőle.
Most viszont a hölgyek által használt sminklemosó korongra lesz szükségünk.
A még folyékony faggyút egy tálikóba öntjük, és mellé készítjük a korongokat.
A korongot belemártjuk a faggyúba, és hagyjuk, hogy jól megszívja magát faggyúval.
A korongot belemártjuk a faggyúba, és hagyjuk, hogy jól megszívja magát faggyúval.
Majd félretesszük. Idővel, ahogy a faggyú kihűl, megdermed. Innét kész is a felhasználásra, vagy elcsomagolhatjuk.
Ezek a korongok kiválóan alkalmasak alágyújtósként. Így tél idején, amikor szinte napi szinten begyújtunk a kályhába jó segítség. Én most új korongokat használtam, de megfelelnek a használtak is. Faggyú híján leéget gyertya maradékok is megfelelnek a célnak.
Ahogy az utolsó videón láthatjátok egy ilyen faggyúval átitatott korong 5 percig ég.
Ha túrázásaink alkalmával tűzhelyként hobokályhát használunk, akkor ott is nagy segítség lehet a begyújtásnál.
Remélem hasznos volt ez a bejegyzés.
Ahogy az utolsó videón láthatjátok egy ilyen faggyúval átitatott korong 5 percig ég.
Ha túrázásaink alkalmával tűzhelyként hobokályhát használunk, akkor ott is nagy segítség lehet a begyújtásnál.
Remélem hasznos volt ez a bejegyzés.
